Burgonya

A burgonya egy gyorsan és könnyen elkészíthető alapanyag, mely az egyik legfontosabb hétköznapi élelmiszereink egyike. De nem volt ez mindig így, hiszen a krumpli – vagy más néven kolompér, krumpedli, pityóka, gruja, földialma, svábtök stb. – csak a 16. század közepe körül került hazánkba. Azóta viszont nemcsak a konyha egyik legfőbb alap élelmiszere lett, hanem a népi gyógyászat egyik fő növénye is, akárcsak a fokhagyma, a cékla a retek és még sorolhatnánk. Sőt olyannyira meghatározó és népszerű élelmiszer, hogy a szezonban országszerte számos településen tartanak Krumplifesztivált.

Burgonya származása

A burgonya annyira jellegzetes növény hazánkban, hogy akár azt gondolhatnánk őshonos nálunk. De nem így van, ugyanis Peru és Chile hegyvidékén őshonos. Dél-Amerikából került az európai kontinensre a 16. században.  Spanyol és portugál kereskedők terjesztették el a 17. századra már Ázsiában és Afrikában is. Ausztráliába az angolok közvetítésével került a 18. században és napjainkra ez az egyik legfontosabb termesztett nem gabonanövény. Számos fajtája ismert világszerte. A sárga és a lila krumpli is ismert és keresett fajta.

A krumpli, mint növény

A burgonya részei a föld alatt és a föld felett is megtalálhatók, de a föld alatti gumóit fogyasztjuk. A termése, – mely szinte olyan, mint a paradicsom termése – kezdetben zöld, majd piros színűre vált. Ez veszélyes, mert vonzó a szemnek, a gyerekek esetében különösen figyelni kell, hogy ne egyenek belőle, ugyanis mérgező.

De nemcsak a krumpli termése, hanem az összes föld feletti része – levelei, hajtásai – is erősen mérgezőek. Ugyanis szolanint tartalmaznak. Az érett gumókban csak nagyon kis mennyiségben van jelen (0,002-0.01%), mely az emberekre, állatokra veszélytelen. Azonban az éretlen vagy kicsírázott gumókban már 0.6%-ot is elérheti, ami már mérgező is lehet. Érdemes ezért a zöld héjú vagy csírázott krumpli héját vastagon lehámozni, ugyanis a héj közelében koncentrálódik a mérgező anyag és sok vízben megfőzni, hogy ki tudjon oldódni. 

A krumpli hatása

A burgonya jótékony hatása már évszázadok óta ismert. A nyers levét számos betegség, sérülés, horzsolás esetén használták. A főtt krumpli főleg az emésztéssel kapcsolatos problémák esetén nyújtott gyors segítséget. Bár a kalória tartalma viszonylag magas és a és a glikémiás indexe sem sorolható az alacsony kategóriába, megfelelő ételek kombinációival sokféleképpen elkészíthető élelmiszer, mely nem emeli meg kiugróan a vércukorszintet.

Burgonya ültetése, gondozása

A vetése ültetni való krumpli segítségével történik. A vetőburgonya számos fajtája elérhető a kertészeti áruházakban, vetőmagboltokban. Napjainkban az interneten keresztül is megrendelhetők, elérhetők akár termelőkön keresztül is. Megkülönböztetünk étkezési és takarmány burgonyát is. A burgonya ültetése történhet géppel vagy kézzel egyaránt. Háztáji termesztéshez is kaphatók már kisebb gépek – ilyen például az 1 soros burgonyaültető – mely segítségével sokkal gyorsabban, könnyebben elvégezhető a folyamat. A krumpli egész évben elérhető az üzletek, piacok kínálatában.

Burgonya tárolása

A felszedett krumplit szellős, hideg helyen – vermekben, pincékben – tárolták régen és napjainkban egyaránt. Ládába, szellős zsákokba rakva hosszú ideig eltartható. Ha fény éri csírázásnak indul és a nedvesség hatására romlani kezd, ezért száraz, sötét, hűvös helyen érdemes tárolni. Ha nincs pincénk, vagy csak kisebb mennyiségű krumplit vásárolunk, azt érdemes burgonya tárolóban tartani.

https://hu.wikipedia.org/wiki/Burgonya

Vissza a kategória cikkeihez