Tartalomjegyzék
A burgonya fajták igen széles kört ölelnek fel kezdve a nagyon korai érésűtől egészen a késői fajtákig. A burgonya – vagy más néven krumpli, kolompér, földialma, svábtök stb. – nagyon népszerű zöldség nemcsak hazánkban, de a világ számos pontján. Hazánkban már a 16. század közepe óta megtalálható és folyamatosan terjedt el a háztáji kertekben. A nagyüzemi termesztése főleg az 1930-as évektől jellemző. Ebben az időben kezdtek el foglalkozni hazánkban is a burgonya fajták nemesítésével, illetve a különböző máshol nemesített fajták honosításával. Ezeknek a nemesítéseknek köszönhető, hogy napjainkra egyre több rezisztens – vagyis a betegségekkel szemben ellenállóbb – fajta megtalálható a kertészetek kínálatában.
Burgonya fajták
A burgonya fajtákat megkülönböztethetjük érési idejük, a gumók színe és a felhasználási módjuk alapján egyaránt. Illetve takarmány– és étkezési krumpli között is különbséget kell tenni.
A gumók színe alapján lehetnek:
- rózsaszínes – ezek a legnépszerűbb fajták hazánkban
- sárga színűek – ezek is egyre keresettebbek
- lila héjszínű krumplik – már elérhető a piacokon, de viszonylag ritkán találkozhatunk velük
Felhasználási módjuk alapján 4 kategóriába sorolják őket:
Ezt elsősorban a gumók keményítő tartalma határozza meg.
- A – saláta burgonya
- B – főzni való krumplik
- C – a sütésre leginkább alkalmas fajták
- D – magas keményítő tartalmú burgonyák
Ezeket a jelzéseket a csomagoláson minden esetben fel kell(enne) tüntetni. Ezzel is megkönnyítve a háziasszonyok dolgát.
A burgonya fajtáinak jellemzői
Általánosságban elmondható, hogy a burgonya rendkívül jól alkalmazkodik az időjárási és egyéb körülményekhez egyaránt. Ennek is köszönheti, hogy szinte az egész világon elterjedt. Hiszen gyakorlatilag a sarkkörtől az egyenlítőig szinte bárhol megterem. A legfontosabb termesztett nem gabonanövény. A búza, rizs, kukorica után a legnagyobb mennyiségben termesztett növény a világon. Nemcsak élelmezési célokat szolgál a takarmány burgonya is jelentős mennyiségben kerül termesztésre.
Ültetésére jellemzően április közepén kerül sor, mivel a fagyra érzékeny. Egyébként nem érzékeny sem a talajra, sem a csapadékra. De a tápanyagdús talajban, amit rendszeresen öntözünk – főleg a korai burgonya, illetve a már gumósodó növény esetében – kiegyenlített termés várható. Érdemes a burgonya betegségeivel szemben növény védelemben részesíteni. De mivel burgonya biokertben is nevelhető, így egyéb házi praktikákkal, vetésforgóval és társnövények ültetésével is érdemes próbálkozni házi kertekben.
A felszedett burgonyákat pincében, vermekben érdemes eltárolni. A sérült, hibás darabokat ki kell válogatni, mert ezek hamar romlásnak indulnak és a még ép darabokban is elindítják a rothadási folyamatot. Megfelelően tárolva akár hónapokig eltartható szinte bármelyik fajtája a burgonyának.
https://hu.wikipedia.org/wiki/Burgonya
Vissza a kategória cikkeihez