Tartalomjegyzék
A burgonya betegségei közül a legveszedelmesebb – mely a paradicsomot is fertőzheti – a burgonyavész. De kártevők és különböző megbetegedések is okozhatják a levelek, szárak, gumók károsodását, melyek ellen védekezni szükséges. A burgonya gondozást, törődést igénylő növény, mely a mérsékelten meleg éghajlaton érzi jól magát, csapadékos klímát vagy öntözést igényel. Gondoskodni kell a rendszeres tápanyagellátásról, valamint a permetezésről és növényvédelmi feladatok elvégzéséről is. Ez mind elmaradhatatlan része az eredményes és egészséges burgonya termesztésének.
Természetesen burgonya biokertben is nevelhető, ezáltal csökkentve a környezeti károsodást, mivel itt permetezés helyett társnövények ültetésével és vetésforgóval védekeznek a betegségek ellen. Valamint zsákos burgonya vetése is lehetséges, mely során a földet folyamatosan tudjuk cserélni és még gazolni sem szükséges.
Burgonya betegségei – kórokozók által
Burgonyavész
A burgonyavész tünetei a növény minden részén előfordulhatnak. A levélen először sárgás, vizenyős foltok keletkeznek, melyek sötétbarna színűvé válnak. A levél fonákján fehér bevonat jelenik meg, melyek következtében a levél elszárad, elrothad. A fertőzés igen gyorsan terjed. Olyan, mintha megégett volna a növény. A gumó héján besüppedő foltok keletkeznek.
Mivel a gomba a magban és a talajban is életképes marad, mindenképpen a talajt is szükséges fertőtleníteni, de a vetésforgó alkalmazása is hatásos.
Burgonya betegségei – kártevők által
A krumplinak van a legtöbb kórokozója, kártevője a szántóföldi kultúrák közül. A kártevők lehetnek talajlakók, melyek a burgonya gumóját, gyökereit károsítják, valamint olyanok, amik a talaj fölötti növényi részeket károsítják.
Fonálférgek
A fonálféreg elsősorban a burgonya gumóját károsítja. A betegség a gumóhéj alól a gumó belseje felé terjed. Mely során barna, rothadó foltok jelennek meg a gumókon. Ennek következtében a gumóhéj elvékonyodik. A károsított gumókon rothasztó baktériumok és gombák telepedhetnek meg, amelyek az egészséges gumókra is átterjedhetnek.
Lárvái és kifejlett példányai a krumpli gyökerén is szívogatnak, ezáltal a gyökér tápanyagellátó funkcióját akadályozzák meg. Ennek következtében a növény satnyul, a lombozat sárgul, nagyon súlyos esetben a növény teljes pusztulását is okozhatja.
Elterjedését és szaporodását elsősorban vetésforgó alkalmazásával és fertőzésmentes, megbízható helyről vásárolt vetőburgonya használatával előzhetjük meg.
Talajlakó rovarlárvák
A száraz időjárás következtében egyre jobban felszaporodtak az utóbbi időben. A cserebogár pajorok a gumók húsában okoznak mély berágásokat. De ugyanígy megrágják a vetési bagolylepke lárvái és a mocskospajorok is. A drótférgek járatokat rágnak benne, mely által a gumók eladhatatlanná, feldolgozhatatlanná válnak. Jelentős károsodást okozva. Fontos tudni, hogy mind a drótférgek, mind a cserebogárpajorok több éves (3-5, illetve 3 év) fejlődésűek.
Érdemes a talajfertőtlenítést még az ősz folyamán elvégezni, mikor a lárvák még a talaj felső 15-20 cm-es szintén tartózkodnak.
Burgonyabogár
A burgonyabogár lárvái és kifejlett példányai is képesek óriási kárt okozni, ugyanis a teljes lombozatot, ennek következtében pedig a termést is megsemmisítheti. A fiatal lárvák a levél fonáki oldalán találhatók meg, majd ahogy nőnek egyre több levelet fogyasztanak. Mivel pedig a 10%-os lombveszteség is már 8-10 %-os terméskiesést jelent, minél előbb szükséges a védekezés ellenük. Két nemzedékük fejlődik évente a második nemzedék már a talajra került gumókat is károsítja. A talajban áttelelt bogarak április-májusban jönnek elő. Majd a levelekre rakott lárvák fejlődésével indul a növény pusztulása. A kifejlett lárvák június közepén újra a talajba vonulnak bábozódni. Így a második nemzedék megjelenésével már június végén, július elején számolni lehet.
Elterjedését és szaporodását elsősorban itt is vetésforgó alkalmazásával és növényvédelemmel előzhetjük meg.
https://hu.wikipedia.org/wiki/Burgonya
Vissza a kategória cikkeihez